Chanpulah Okinawa stílusban

Előző bejegyzésünkben írtunk a keserű dinnyéről. Ezen különleges zöldség felhasználásához Maki bemutat nektek egy receptet. Gyorsan elkészíthető, különleges, finom ételt varázsolhattok az asztalra.

Chanpulah

Hozzávalók:
- 1 nagyobb keserű dinnye, magok eltávolítva, belseje vékonyan felvágva
- 1 csomag (5 g) aprított bonito pehely*
- 1 csomag kemény tofu
- 1 evőkanál szezámolaj
- só, bors
- 2 teáskanál vodka
- 1 teáskanál shoyu (szójaszósz)

Áztassuk a vékonyra szeletelt keserű dinnyét sós vízben 30 percig, majd szűrjük le, tegyük a szeleteket konyhai papírtörlőre és óvatosan töröljük szárazra. Tekerjük a tofut egy konyharuhába, majd helyezzünk rá egy nehéz lábast (vagy bármilyen más nehezéket) és hagyjuk így 30 percig. A nehezék kipréseli a felesleges nedvességet a tofuból, a konyharuha pedig felszívja.

Törjük a tofut harapásnyi méretű darabokra. Hevítsük fel a szezámolajat egy serpenyőben és pirítsuk meg a keserű dinnye szeleteket. Közben sózzuk, borsozzuk és addig dinszteljük, amíg megpuhulnak. Adjuk hozzá a tofu darabokat és pirítsuk még egy-két percig, folyamatosan kevergetve. Öntsük rá a vodkát, a szójaszószt és keverjük meg gyorsan. Zárjuk el alatta a tűzhelyet, keverjük hozzá a bonito pelyhet, fűszerezzük még sóval, borssal, ha szükséges. Tálaláskor locsoljuk meg egy kevés pirított szezámolajjal.

* A szárított bonito pehely katsuobushiként ismert a japán konyhában. A pelyhek szárított, füstölt bonito halból (a tonhal egyik fajtája) készülnek. A pelyhek állaga hasonlít a faforgácsra. A pehelyből katsuobushi-dashit készítenek, amely az egyik legkedveltebb dashi (alaplé) fajta Japánban a miso levesek készítéséhez. A bonito pelyheket onigirik megtöltésére is használhatjuk, amelyekről már egy korábbi bejegyzésünkben írtunk.

A shimeji gomba és a keserű dinnye

Facebook oldalunkon egy quiz játé keretében feltöltöttünk két fotót, hogy olvasóink találják ki, mit látnak a képeken. Most erről a két növényről szeretnénk néhány szót írni, hogy ti is megismerhessétek.

Shimeji gomba
 

A shimeji Ázsiában, Japánban őshonos, de Észak-Európában is megtalálható gomba fajta, fákon nő. A shimeji gazdag umami ízű vegyületekben (pl.: glutaminsav, aszparaginsav). Számos fajtáját értékesítik shimeji gombaként. A shimejit mindig megfőzve fogyasszuk, ugyanis nyersen kesernyés ízű. Főzés során azonban elveszíti keserűségét, enyhén ropogós textúrájú lesz és diós ízű. Használhatjuk levesekhez, szószokhoz vagy akár magukban megpirítva is szárukkal együtt. Tisztításuk nagyon kevés vízzel történjen, ugyanis a gombák törékenyek és a sok víz a gombákba szívódva tönkreteszi azok textúráját.

A japán orvostudomány előnyben részesíti a shimeji gombát gyógyhatású összetevői miatt a daganatok elleni harcban.

Keserű dinnye

Neve keserű uborkaként, keserű tökként, alligátor körteként is ismert. Töktermése az uborkához hasonlóan megnyúlt (8-16 cm) vagy szív alakú, felülete erősen rücskös, bibircsókos. Délkelet-Ázsiában őshonos, azonban Indiában és Kínában a leginkább elterjedt. Újabban Közép-Amerikában és a Karib-térségben is foglalkoznak vele. A mérsékelt öv melegebb részein is termeszthető. Gyűjteményekben, kiskertekben már nálunk is megtalálható.

Nem számít alapélelemnek, de értékes vitamin- és ásványisó-forrás. Különösen sok C-vitamin és vas található benne. Ez utóbbi miatt táplálkozási értéke (ANV-mutatója) elég magas, 4 feletti, csaknem kétszer annyi, mint a paradicsomé. Található benne B1-, B2-vitamin, karotin, továbbá említésre méltó mennyiségben foszfor és kalcium.

A legtöbb fajta fogyasztásra kerülő éretlen termése keserű. Felhasználás előtt ezért ezeket fel kell darabolni, vízben jól kimosva fel kell főzni, majd a levet leönteni róla. Ezt a műveletet legalább kétszer-háromszor kell megismételni, hogy a keserűséget okozó vegyület teljesen felbomoljon, és kimosható legyen belőle. Ilyen előkészítés után olajban kisütik, vagy savanyúságot, kompótot, illetve főzeléket készítenek belőle. Ugyanígy kell a feltehetően mérgező, keserűséget okozó anyagot a felhasználásra kerülő zsenge levelekből és hajtásokból is eltávolítani.

Indiában az egyik legkedveltebb zöldségféle. A Karib-térségben lázcsillapító és bélféreghajtó hatására figyeltek fel, gyógynövényként is számon tartják.

Forrás: Terebess