Szeretnénk bemutatni nektek legújabb vendégtanárunkat Patricio Paganonit, aki Mexikóból érkezett és egy tüzes, mexikói órát fog tartani a cheftanoncoknak decemberben.
MF: Mit kell tudnunk rólad?
PP: Mexikóból érkeztem, ott (Mexico City) tanultam szakácsnak a University Claustro de Sor Juana-n. Hét éve élek Budapesten. Konzultáns chefként dolgozom Európában és Ázsiában is.
MF: Mikor kezdtél el főzni?
PP: Úgy emlékszem, hogy 8 éves korom körül. Emlékszem, hogy a nagymamámat figyeltem főzés közben a hatalmas konyhájában. Egy nap elhatároztam, hogy segítek neki, ő pedig elkezdett egyszerű dolgokat megtanítani nekem. Utána már főztem egyedül a családnak én is.MF: Sokat utazol. Ez hatással van a főzésedre?
PP: Igen, sokat utazom a munkámból adódóan (jelenleg főleg Európában - Oroszország, Svédország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország; régebben az USA-ban), amely hatással van a főzési stílusomra is. Az utazás új országokat, konyhákat, technológiákat nyit meg előttem, nagyon sokat tudok tanulni.
MF: Mi volt a legemlékezetesebb étel, amit utazásaid során ettél?
PP: Mexikóban megtanultam, hogyan kell készíteni és enni kígyót, tarantulát, hangyákat és kukacot. Egyszer, amikor Peruban jártam és egy hétig indiánokkal éltem, ők megtanították nekem, hogyan kell megtisztítani és elkészíteni vad kutya lábat! Tudom, őrülten hangzik... az is volt! :)
MF: Mi a legfurább étel, amit ettél Magyarországon?
PP: Túró Rudi! Soha nem gondoltam volna, hogy túrót fogok enni csokoládéval. Zamárdiban ettem egyszer sertést, aminek nagyon fura íze volt és nagyon zsíros.
MF: Mi hiányzik Mexikóból?
PP: Az időjárás, az ételek, a fűszerek, tacos, a barátaim is persze. :) Hiányzik még a chili és a friss tengeri herkentyűk.
MF: Készítettél már olyan ételt, ami nagyon különleges volt és sikere lett?
PP: Sok érdekes ételt főztem már. Az egyik ilyen a száraz leves, amelyben nincsen folyadék és olyan a halmazállapota, mint a homoknak. Persze lével tálaljuk. Ez éppen libamáj leves volt egy leheletnyi borral (molekuláris gasztronómia formájában).
MF: Kedvenc magyar ételed?
PP: Szeretem a kolbászt és a tojásos galuskát. Furának tartom a cukros-vizes-ecetes öntetet a salátán, de azért ízlik. :)
PP: Nagyon sok kedvenc ételem van, de a legjobban a tacost szeretem, meg a sopes-t és a rajas-t. Annyira csípősek, hogy utánuk a szám vízért kiált! :)
MF: Mire számíthatnak a hallgatók, cheftanoncok; mit fognak tőled tanulni az órán? Mivel várod a tanulni vágyókat?
PP: Megtanulhatják tőlem, hogy milyen a valódi mexikói konyha, ugyanis az itteni éttermek ezt nem igazán mutatják be pontosan. Sokan azt hiszik, hogy a mexikói konyha csak csípős ételekből áll. Ezt a sztereotípiát is le fogjuk bontani. Izgalmas lesz az óra, ígérem!
***
Mexikói fiesta Patricio-val - 2011. december 2., 18:00 - 21:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése